Az öntözés és a célzott tápanyag utánpótlás alkalmazása a minőségi és intenzív zöldség- és gyümölcstermesztésben az utóbbi években egyre jobban terjed. A termények minőségét, esztétikai megjelenését és az öntözőrendszer élettartamát egyaránt befolyásolja az öntözéshez felhasznált víz minősége.

Amit kínálunk

• magas minőségű ipari megoldások
• alacsony üzemeltetési költség
• vastalanítás
• bór eltávolítás
• arzénmentesítés
• fordított ozmózisos sótalanítás
• igény esetén konténerbe szerelt vízkezelő rendszer

A fordított ozmózisos technológiával nagy biztonsággal és gazdaságosan távolíthatók el az öntözővízből a nemkívánatos szennyezők (kálcium, magnézium, nátrium, klór).

Az öntözővíz sótartalmának várható negatív hatásai a növényzeten (ppm):

A kalcium és magnézium: A növények elviselik a magas Ca és Mg koncentrációt, a kemény víz (nk^o>16) azonban a levélre és a gyümölcsre kipermetezve fehér foltokat képez, az öntözőrendszerben kicsapódva eltömíti a csepegtetőelemeket, a szórófejek fúvókáit.

A nátrium: A nátrium, amennyiben nem haladja meg a 3 mEq/l (69 ppm) mennyiséget, úgy a felső öntözés nem károsítja a növényzetet. Ennél nagyobb mennyiség esetén a levélen keresztüli felvétele levélperzselést okozhat. A nátrium a talajban szikesedést (talajtömörödést) és mérgezést okozhat. Az elfogadható mértéke SAR (Sodium Adsorption Ratio) kisebb, mint 3.

A klór: A 3 meé/l-nél (108 ppm) kisebb mennyiség lombon keresztül nem okoz levélperzselést. A 4 meé/l-nél (144 ppm) alacsonyabb mennyiség nem károsítja a gyökérzetet.

A vas és a mangán mennyisége nagyon jelentős kérdés. Ezek az elemek változó vegyértékűek, oxidáló közegben újabb oxigént tudnak megkötni. Ennek hatására más tulajdonságuk lesz, oldhatóságuk drasztikusan csökken, a csepegtető elemekben oldhatatlan kicsapódást képeznek. Ezen elemek jelenléte a vizet sárgásbarnára színezi, kipermetezve a növények és termesztő közeg szintén hasonló színűek lesznek.